Az SZDSZ frakciója politikai értelemben megszűnt – jelentette ki november 30-án tartott sajtótájékoztatóján Retkes Attila, az SZDSZ elnöke. Elmondta, hogy az SZDSZ-nek és a párt egyetlen testületének sincs hatása közjogilag a parlamenti képviselőcsoportra. Hozzátette: „politikai értelemben azonban az az SZDSZ frakció, amely évek óta lehetetlenné tette a hiteles mértékadó, liberális politika megvalósítását, a mai napon beteljesíti ezt a dicstelen küldetését azzal, hogy a 2010. évi egyébként elfogadhatatlan költségvetést többségében megszavazza. ” Az SZDSZ elnöke azt is kijelentette, hogy az SZDSZ – mint párt – a vezető szerveinek korábbi döntéseihez igazodva nem támogatja a költségvetés elfogadását. (MTI) /Politikai értelemben megszűnt az SZDSZ frakció. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2009. december 4.
A romániai magyarság lelkiismerete szerint döntsön arról, hogy az elnökválasztás második fordulójában Traian Basescu jelenlegi államfőre vagy Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltre adja-e szavazatát – mondta az MTI-nek Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő, leszögezve ugyanakkor, hogy ő semmiképp sem adja voksát Geoanára, a „kommunisták utódpártjának” jelöltjére. Tőkés megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szász Jenő, az MPP elnöke részt vett a Románia és Erdély egyesülésének évfordulóján rendezett ünnepségen. Tőkés kifejtette: Klaus Johannis csak „díszkisebbségi”, „dísznémet”, bokréta a román politika kalapján, a román kirakatpolitika játékszere, s csupán arra lesz hivatott, hogy legitimálja a posztkommunista román politikát. /Tőkés nem szavazna a „posztkommunista” Geoanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 9.
Elérhetővé tette 19–20. században kiadott híreinek egy részét az interneten a Magyar Távirati Iroda. Az ingyenesen elérhető adatállományban való tájékozódást, keresést korszerű keresőszoftverek segítik. Az MTI archív híreit öt különálló korszakban lehet böngészni vagy keresni: az 1887–1919, az 1920–1944, az 1945–1949 közötti időszak, valamint az 1956-os év, illetve az 1988–2005 közötti periódus MTI-hírei. Ez utóbbi adatbázis az MTI-híreken kívül az Országos Sajtószolgálat (OS) és az OTS, valamint az MTI korabeli rádiófigyelő szolgálatának anyagait (például a Szabad Európa Rádió, BBC, Amerika Hangja) is tartalmazza leírt formában, de a korábbi időszakok bizalmas MTI-anyagai is hozzáférhetők. Mostantól több mint ötmillió MTI-hírt találhatnak meg az interneten az érdeklődők. /Ingyenesen hozzáférhető archív MTI-hírek a neten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2009. december 18.
Harmadszor díjazott a Budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI): Rév István történész nívó-, Alföldi Róbert színész-rendező kultúra-, míg négy újságíró – Orbán Györgyi, Klein Judit, Kaupert Edit Júlia és Hegedűs István – jubileumi médiadíjjal lett gazdagabb. „Ezzel a 2007-ben alapított díjjal szeretnénk bizonyítani, hogy mi a befogadó országot és az annak értékeit képviselő személyeket tiszteljük. Ezzel a díjjal a magyar kultúrát szeretnénk honorálni, szorosabbra fűzni a kapcsolatot Románia és Magyarország ultúrája között” – mondta nyitóbeszédében Brindusa Armanca, a BRKI igazgatója, majd rátért az este főszereplőinek, azaz a díjazottaknak a bemutatására. Rév István történész professzor, a budapesti Open Society Archives (OSA Archívum) kutatóintézet igazgatója példaértékű erkölcsi magatartásáért, valamint a kelet- és közép-európai demokráciák megerősítése érdekében kifejtett munkája elismeréseként nívódíjat vehetett át. Kimagasló színvonalú újságírói munkájuk elismeréseként Orbán Györgyit, a Magyar Távirati Iroda munkatársát, Klein Juditot, a Magyar Televízió kisebbségi műsorok szerkesztőségének szerkesztőségvezetőjét, Kaupert Edit Júliát, a Magyar Rádió szegedi stúdiója román nyelvű szerkesztőségének vezetőjét, valamint a Csíkszeredában született Hegedűs Istvánt, a Magyar Televízió Kárpát Expressz című műsorának kiemelt szerkesztőjét részesítette jubileumi (1989–2009) médiadíjban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj az értékmegőrzésért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
